A kosár üres.
Vásárláshoz kattintson ide!
Hírek, Események
KORMÁNY MIHÁLY - SZABAD SÚLYOK VS. GÉPEK
Amikor elkezdtem a testépítést, rudak, kézi súlyzók és egy-két nagyon kezdetleges gép állt rendelkezésemre.
Én inkább mindig a kétkezes rudat (fekvenyomás, nyak mögül nyomás, evezés döntött törzzsel) és a kézi súlyzókat (váltott karú bicepszezés, egykezes tricepsznyújtás fej mögött) használtam. Főleg azért, mert ezekkel sokkal jobban le tudtam terhelni az izmaimat, el tudtam érni vele a kellő vérbőséget - kivétel ez alól főleg a hátgyakorlatok (rudas evezés, egykezes evezés, mert ott sokáig nem volt meg bennem a kellő izomtudat, és emiatt inkább csak a bicepszem, alkarom durrant be, na meg a derekam fájdult meg. Nem mellesleg az akkori könyvekben (Utam a csúcsra, Fekete Ferenc: Az erő műhelyében, A bodybuilding királyai) a régi nagyok is főleg ezekkel dolgoztak. Valamint azok a kezdetleges gépek pl. Kettler annyira rosszul konstruáltak voltak, hogy pár alkalom után inkább hagytam, annyira rossz, kényelmetlen volt rajtuk dolgozni.
Amikor 1994-ben a Gorillák háza nevű edzőterembe kerültem, azért az már egy más szint volt. A 90-es évek közepének megfelelően jól felszerelt: Gym 80 csigás erőtornyokkal és pár Gym 80 géppel (lábtoló, lábhajlító, lábnyújtó, T-rudas evező, csigás gépi tárogató („pek deck” gép). A szabad súlyok persze még mindig jóval nagyobb előnyt élveztek a csigákkal, gépekkel szemben. Fiatal voltam. Nagy és erős akartam lenni, ehhez pedig saját és az akkori 90-es évek hazai edzőtermi mentalitásának megfelelően a szabad súlyokat tartottam a legalkalmasabbnak. (Ebben az időszakban az amerikai edzőtermek felszereltsége már évtizedekkel a hazai színvonal előtt járt: Hammer Strength, Cybex, Flex, hogy csak néhány gépcsaládot említsek, itt már ekkor elterjedtek. Ebből adódóan az edzésmódszerekben gépek, szabad súlyok használatát illetően mentalitásban is jóval előttünk jártak.)
2002 novemberében, kb. egy hónappal azután, hogy megnyertem másodszori nekifutásra a magyar bajnokság 90+ kg-os kategóriáját (először 2001-ben indultam ezen a versenyen, ahol 2. lettem), felkerültem Pestre a Fitness 2000-be Pintér Ferenc segítségével, és ott laktam, dolgoztam (a parkolóban lévő kocsikra kellett figyelnem, afféle portás feladatot láttam el). A Fitness 2000 versenyzője voltam 2001-2002-ben, így jöhetett létre a dolog. Óriás terem volt rengeteg versenyzővel, testépítők, erőemelők, fitneszversenyzők. Itt egy még nagyobb géppark tárult a szemem elé, amint a terembe beléptem. Ezekből rengeteget kipróbáltam, és nagyobb részüket, mivel fizikumom fejlesztésére alkalmasnak találtam, rendszeresen használtam is az ott töltött 4-5 hónapom alatt. Más érzést adott, mint a szabad súlyok. Nem kellett semmi másra figyelnem, csak az adott izomra. Az pedig - mivel a mozdulat kellőképpen meg volt vezetve - dolgozott! Megnyúlt-összehúzódott, aminek egy izomnak a terhelés során történnie kell, az itt megvolt. Tetszett nagyon, tetszett ez az érzés és az általa kiváltott pumpáló hatás.
2003 februárjában Újpestre kerültem, és közel négy és fél évig az ottani Euro Gymben dolgoztam mint teremedző és személyi edző. Ekkor kezdtem el átjárni Jóba Elekhez, "Döncihez", aki akkor már jó ideje a XIII. kerületi Váci és Huba utca sarkán elhelyezkedő akkor még Alaxendra Fitnessben dolgozott, ami ma már a Gilda Max nevű teremhálózat egyik tagjaként működik. Itt vezetett rá Dönci, hogyan kell hátizmaimat, vállizmaimat és tricepszemet helyesen edzeni, ekkor alakult ki bennem ezen izomcsoportokban a megfelelő izomtudat. Ekkor a gépek már szerves részévé váltak edzéseimnek. Nagyon hatékonynak, az egyes izomcsoportok maximális izolációjának, és ennek eredményeként az izomzat fejlesztésének elengedhetetlenül hasznos eszközeinek tartottam már a gépeket. A szabad súlyok persze ugyanúgy megmaradtak az edzéseimben, de a gépeket ezen túl a szabad súlyok mellett ugyanúgy használtam, minden izomcsoportom edzésébe beleraktam, hogy a maximumot hozzam ki edzéseimből.
Szabad súlyok vagy gépek? Nagyon sok vita, ellentmondás tárgya ez a kérdés, ha a testépítésről van szó. A testépítés kezdetén az izomzat fejlesztésére szűkös eszköztár állt a sportolók rendelkezésére. Kézi súlyzók, kétkezes rudak, fekpadok és kevés, nagyon kezdetleges és rosszul konstruált gép. Arnold fekvenyomásai, bicepszgyakorlatai, Franco Columbo felhúzásai, Tom Platz guggolásai sokunk elméjében megragadtak, és valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy egy réteg mindenek felett álló, amolyan "mitikus" dolognak tekinti a szabad súlyos edzést. A nyolcszoros Mr. Olympia, Ronnie Coleman és a hatszor ugyanezt a címet magáénak tudható Dorian Yates brutális nagy súllyal végzett edzésvideói is ezt megerősíteni hivatott. (Coleman guggolásai és felhúzása, Yates evezései, nagy súlyos ferdepados nyomásai, oldalemelése). Mindketten (Yates talán még inkább) használtak azért gépeket is rendszeresen edzéseik során, ajánlom figyelmetekbe a Blood & Guts nevű edzővideóját. 1995-ben készült, ez az egyik leginspirálóbb edzésvideó, ami készült, nekem is nagy kedvencem. Coleman pedig egy ufo, akinek az a stílusú edzés bevált, de ilyen ember millióból egy, aki születik.
Jómagam, főleg a 2008-2012 közötti időszakban a nehéz, szabad súlyos edzést részesítettem előnyben. Ennek egyik oka az edzőterem, ahol edzéseimet végeztem, nem volt megfelelően jól konstruált gépekkel kellőképpen felszerelt. Emiatt döntöttem úgy, hogy főleg felsőtestem edzéseinél a nehéz alapgyakorlatokat alkalmazom: fordított fogású evezés francia rúddal, falhoz betámasztott rudas, amolyan Coleman - Cutler féle evezés, felhúzás, ferde padon történő fekve nyomás, egykezes nyomás vállból, kétkezes bicepszhajlítás rúddal, váltott karú bicepszhajlítás kézi súllyal, homlokra engedés. Főleg ezekre a gyakorlatokra alapoztam. A "nehéz" szó jelentése nálam alapvetően egy 4-6 közötti ismétlésszámban jelentkezett, ami ma már nagyon jól tudom, nem éppen a legideálisabb, ha testépítésről van szó, főleg ha azt bicepsz (karhajlítás rúddal vagy váltott karú karhajlítás kézi súllyal) vagy tricepsz (homlokra engedés) edzéseken, amik kisebb izomcsoportokon rendszeresen alkalmazott.
Mindkét bicepszem részleges szakadása és jobb könyököm belső részén elhelyezkedő csontlerakódás (golfkönyök) is erre az időszakra vezethető vissza. Az utóbbi sérülésem (golfkönyök) miatt jobb kézfejem utolsó két ujja nem hajlik rendesen, nem tudok vele fogni, szorítani, így a nehéz szabad súlyok használata egyelőre műtéti eljárás sikerének függvényében talán nem örökre, de kilőve. A két legenda, Coleman és Yates is megsínylette ezen nagy súlyoknak rendszeresen és hosszú éveken keresztül történő alkalmazását. Coleman csípőprotézist kapott, és legutóbb, ahogy egy róla szóló cikkben megjelent röntgenkép mutatta, két csavar került a hátába, ami csigolyáit tartani hivatott. Yates bicepsz szakadása és rengeteg más sérülése, ami saját bevallása szerint teste két oldalát kiegyensúlyozatlanná tette, és inkább gépek használatára kényszerítette, ugyancsak erre vezethető vissza. Ezek a sérülések azok, amik ráébresztik az embert, hogy vegyen vissza, hiszen ahogy előző cikkemben írtam, a súly csak egy eszköz, ami kellő izomtudat esetén a megfelelő ingert kell hogy kiváltsa. Testépítők vagyunk, nem súlyemelők.
A szabad súlyok alkalmazásánál a mozgást végző személynek magának kell megfelelő pályán tartania a súlyt. A mozgást itt a fő mozgató izmok végzik, és a tartó izmok stabilizálnak közben. Emiatt nagyon sokrétű terhelést kap a vázizomzat. Ebből adódóan a szabad súlyok kellően koordinált, hosszú éveken keresztül történő rendszeres használatával egy sűrűbb, vaskosabb, tömörebb izomzat jöhet létre, ami egy jóval látványosabb fizikumot eredményezhet, mint ha csak gépekkel dolgozik valaki. Jobban fejlesztik az erőt és a koordinációs készséget, és jobban kialakítható velük az agy-izom kapcsolat. Hátránya azonban, hogy az ízületek és inak jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve, és emiatt a sérülésveszély is jelentősen megnő.
A gépek ezzel szemben jóval biztonságosabbak. Manapság már számtalan rendkívül jól konstruált gépcsalád létezik (Panatta, Hoist, Hammer Strength, Cybex, Nautilus). Ezek a mérnöki hatékonysággal megtervezett gépek a mozdulat különböző szakaszain a mozdulatok természetes ívét követve egyenletes terhelést biztosítanak végig az általuk végrehajtott gyakorlat során. Gépekkel sokkal jobban el tudunk izolálni egy adott izmot, izomcsoportot, mint szabad súllyal. Jóval nagyobb ingert tudunk elérni az épp edzett izomban, mivel semmi másra nem kell figyelni, csak a megnyúlásra és az összehúzódásra.
Az általam leírtakat figyelembe véve ne legyünk földhöz ragadtak, a mai modern korhoz hűen legyünk rugalmasak, és edzéseinkbe egyaránt illesszük be mind a szabad súlyokat, mind pedig a gépeket is. Persze vegyük figyelembe egyéni adottságainkat, céljainkat, és aszerint alakítsuk edzéseinket. A lényeg végül is mindig azon van, hogy mennyire érezzük izmainkat az adott edzés során, függetlenül attól, hogy géppel vagy szabad súllyal dolgozunk.
Kormány Mihály - TEAM BLADESPORT
NAC abszolút világbajnok
Minden idők egyik leg „hardcore”-abb body buildere, Dorian Yates szabad súlyos lehúzógéppel gyötri hátizmait
Amikor 1994-ben a Gorillák háza nevű edzőterembe kerültem, azért az már egy más szint volt. A 90-es évek közepének megfelelően jól felszerelt: Gym 80 csigás erőtornyokkal és pár Gym 80 géppel (lábtoló, lábhajlító, lábnyújtó, T-rudas evező, csigás gépi tárogató („pek deck” gép). A szabad súlyok persze még mindig jóval nagyobb előnyt élveztek a csigákkal, gépekkel szemben. Fiatal voltam. Nagy és erős akartam lenni, ehhez pedig saját és az akkori 90-es évek hazai edzőtermi mentalitásának megfelelően a szabad súlyokat tartottam a legalkalmasabbnak. (Ebben az időszakban az amerikai edzőtermek felszereltsége már évtizedekkel a hazai színvonal előtt járt: Hammer Strength, Cybex, Flex, hogy csak néhány gépcsaládot említsek, itt már ekkor elterjedtek. Ebből adódóan az edzésmódszerekben gépek, szabad súlyok használatát illetően mentalitásban is jóval előttünk jártak.)
Ronnie Coleman nehéz szabad súlyos guggolása
2002 novemberében, kb. egy hónappal azután, hogy megnyertem másodszori nekifutásra a magyar bajnokság 90+ kg-os kategóriáját (először 2001-ben indultam ezen a versenyen, ahol 2. lettem), felkerültem Pestre a Fitness 2000-be Pintér Ferenc segítségével, és ott laktam, dolgoztam (a parkolóban lévő kocsikra kellett figyelnem, afféle portás feladatot láttam el). A Fitness 2000 versenyzője voltam 2001-2002-ben, így jöhetett létre a dolog. Óriás terem volt rengeteg versenyzővel, testépítők, erőemelők, fitneszversenyzők. Itt egy még nagyobb géppark tárult a szemem elé, amint a terembe beléptem. Ezekből rengeteget kipróbáltam, és nagyobb részüket, mivel fizikumom fejlesztésére alkalmasnak találtam, rendszeresen használtam is az ott töltött 4-5 hónapom alatt. Más érzést adott, mint a szabad súlyok. Nem kellett semmi másra figyelnem, csak az adott izomra. Az pedig - mivel a mozdulat kellőképpen meg volt vezetve - dolgozott! Megnyúlt-összehúzódott, aminek egy izomnak a terhelés során történnie kell, az itt megvolt. Tetszett nagyon, tetszett ez az érzés és az általa kiváltott pumpáló hatás.
Az ikon, Arnold Schwarzenegger kétkezes bicepszhajlítás közben
2003 februárjában Újpestre kerültem, és közel négy és fél évig az ottani Euro Gymben dolgoztam mint teremedző és személyi edző. Ekkor kezdtem el átjárni Jóba Elekhez, "Döncihez", aki akkor már jó ideje a XIII. kerületi Váci és Huba utca sarkán elhelyezkedő akkor még Alaxendra Fitnessben dolgozott, ami ma már a Gilda Max nevű teremhálózat egyik tagjaként működik. Itt vezetett rá Dönci, hogyan kell hátizmaimat, vállizmaimat és tricepszemet helyesen edzeni, ekkor alakult ki bennem ezen izomcsoportokban a megfelelő izomtudat. Ekkor a gépek már szerves részévé váltak edzéseimnek. Nagyon hatékonynak, az egyes izomcsoportok maximális izolációjának, és ennek eredményeként az izomzat fejlesztésének elengedhetetlenül hasznos eszközeinek tartottam már a gépeket. A szabad súlyok persze ugyanúgy megmaradtak az edzéseimben, de a gépeket ezen túl a szabad súlyok mellett ugyanúgy használtam, minden izomcsoportom edzésébe beleraktam, hogy a maximumot hozzam ki edzéseimből.
Szabad súlyok vagy gépek? Nagyon sok vita, ellentmondás tárgya ez a kérdés, ha a testépítésről van szó. A testépítés kezdetén az izomzat fejlesztésére szűkös eszköztár állt a sportolók rendelkezésére. Kézi súlyzók, kétkezes rudak, fekpadok és kevés, nagyon kezdetleges és rosszul konstruált gép. Arnold fekvenyomásai, bicepszgyakorlatai, Franco Columbo felhúzásai, Tom Platz guggolásai sokunk elméjében megragadtak, és valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy egy réteg mindenek felett álló, amolyan "mitikus" dolognak tekinti a szabad súlyos edzést. A nyolcszoros Mr. Olympia, Ronnie Coleman és a hatszor ugyanezt a címet magáénak tudható Dorian Yates brutális nagy súllyal végzett edzésvideói is ezt megerősíteni hivatott. (Coleman guggolásai és felhúzása, Yates evezései, nagy súlyos ferdepados nyomásai, oldalemelése). Mindketten (Yates talán még inkább) használtak azért gépeket is rendszeresen edzéseik során, ajánlom figyelmetekbe a Blood & Guts nevű edzővideóját. 1995-ben készült, ez az egyik leginspirálóbb edzésvideó, ami készült, nekem is nagy kedvencem. Coleman pedig egy ufo, akinek az a stílusú edzés bevált, de ilyen ember millióból egy, aki születik.
Jómagam, főleg a 2008-2012 közötti időszakban a nehéz, szabad súlyos edzést részesítettem előnyben. Ennek egyik oka az edzőterem, ahol edzéseimet végeztem, nem volt megfelelően jól konstruált gépekkel kellőképpen felszerelt. Emiatt döntöttem úgy, hogy főleg felsőtestem edzéseinél a nehéz alapgyakorlatokat alkalmazom: fordított fogású evezés francia rúddal, falhoz betámasztott rudas, amolyan Coleman - Cutler féle evezés, felhúzás, ferde padon történő fekve nyomás, egykezes nyomás vállból, kétkezes bicepszhajlítás rúddal, váltott karú bicepszhajlítás kézi súllyal, homlokra engedés. Főleg ezekre a gyakorlatokra alapoztam. A "nehéz" szó jelentése nálam alapvetően egy 4-6 közötti ismétlésszámban jelentkezett, ami ma már nagyon jól tudom, nem éppen a legideálisabb, ha testépítésről van szó, főleg ha azt bicepsz (karhajlítás rúddal vagy váltott karú karhajlítás kézi súllyal) vagy tricepsz (homlokra engedés) edzéseken, amik kisebb izomcsoportokon rendszeresen alkalmazott.
Jómagam, amint a mellizmaimat dolgoztatom Hoist mellnyomó gépen
Mindkét bicepszem részleges szakadása és jobb könyököm belső részén elhelyezkedő csontlerakódás (golfkönyök) is erre az időszakra vezethető vissza. Az utóbbi sérülésem (golfkönyök) miatt jobb kézfejem utolsó két ujja nem hajlik rendesen, nem tudok vele fogni, szorítani, így a nehéz szabad súlyok használata egyelőre műtéti eljárás sikerének függvényében talán nem örökre, de kilőve. A két legenda, Coleman és Yates is megsínylette ezen nagy súlyoknak rendszeresen és hosszú éveken keresztül történő alkalmazását. Coleman csípőprotézist kapott, és legutóbb, ahogy egy róla szóló cikkben megjelent röntgenkép mutatta, két csavar került a hátába, ami csigolyáit tartani hivatott. Yates bicepsz szakadása és rengeteg más sérülése, ami saját bevallása szerint teste két oldalát kiegyensúlyozatlanná tette, és inkább gépek használatára kényszerítette, ugyancsak erre vezethető vissza. Ezek a sérülések azok, amik ráébresztik az embert, hogy vegyen vissza, hiszen ahogy előző cikkemben írtam, a súly csak egy eszköz, ami kellő izomtudat esetén a megfelelő ingert kell hogy kiváltsa. Testépítők vagyunk, nem súlyemelők.
A szabad súlyok alkalmazásánál a mozgást végző személynek magának kell megfelelő pályán tartania a súlyt. A mozgást itt a fő mozgató izmok végzik, és a tartó izmok stabilizálnak közben. Emiatt nagyon sokrétű terhelést kap a vázizomzat. Ebből adódóan a szabad súlyok kellően koordinált, hosszú éveken keresztül történő rendszeres használatával egy sűrűbb, vaskosabb, tömörebb izomzat jöhet létre, ami egy jóval látványosabb fizikumot eredményezhet, mint ha csak gépekkel dolgozik valaki. Jobban fejlesztik az erőt és a koordinációs készséget, és jobban kialakítható velük az agy-izom kapcsolat. Hátránya azonban, hogy az ízületek és inak jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve, és emiatt a sérülésveszély is jelentősen megnő.
A gépek ezzel szemben jóval biztonságosabbak. Manapság már számtalan rendkívül jól konstruált gépcsalád létezik (Panatta, Hoist, Hammer Strength, Cybex, Nautilus). Ezek a mérnöki hatékonysággal megtervezett gépek a mozdulat különböző szakaszain a mozdulatok természetes ívét követve egyenletes terhelést biztosítanak végig az általuk végrehajtott gyakorlat során. Gépekkel sokkal jobban el tudunk izolálni egy adott izmot, izomcsoportot, mint szabad súllyal. Jóval nagyobb ingert tudunk elérni az épp edzett izomban, mivel semmi másra nem kell figyelni, csak a megnyúlásra és az összehúzódásra.
Az általam leírtakat figyelembe véve ne legyünk földhöz ragadtak, a mai modern korhoz hűen legyünk rugalmasak, és edzéseinkbe egyaránt illesszük be mind a szabad súlyokat, mind pedig a gépeket is. Persze vegyük figyelembe egyéni adottságainkat, céljainkat, és aszerint alakítsuk edzéseinket. A lényeg végül is mindig azon van, hogy mennyire érezzük izmainkat az adott edzés során, függetlenül attól, hogy géppel vagy szabad súllyal dolgozunk.
Kormány Mihály - TEAM BLADESPORT
NAC abszolút világbajnok