A sárgatúró egy erősen valláshoz kapcsolódó, húsvéti étel. Főként a görög katolikus vidékeken ismert, többek között a Hajdúságban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezeken a vidékeken annyira elterjedt, hogy akár a római katolikus vallásúak is elkészítették (és készítik a mai napig), a húsvéti vallási szokások jegyében.
A húsvétot megelőző nagyböjt 40 napos böjtölést lezárandó a vasárnapi asztalra már bőségesen kerülhetett étel. Ezeket az ételeket mind a római katolikusok, mind a görög katolikusok vasárnap délelőtt a templomba vitték, hogy felszenteljék. Régebben hatalmas batyukba tették az ételt és mindent elvittek a templomba, hogy megszentelhessék, majd csak egy-egy darabot vágtak a kenyérből vagy kalácsból, a sonkából és a sárgatúróból is. A jellegzetes húsvéti kalácsot pászkának is hívták, innen a ’’’pászkaszentelés’’’ összefoglaló név, amely később minden húsvéti étel szentelésére vonatkozott. A sárgatúró eredetileg a görög katolikusok étke, de azokon a vidékeken a római katolikusok is ismerik, és szívesen készítik, de csak húsvétkor. Ez adja az étel ünnepélyes jellegét.
Azonban magas fehérjetartalmának köszönhetően ha kicsit egészségesebb formában készítjük el, és cukor helyett valamilyen édesítőszert használunk hozzá, akkor egy tökéletes hordozható fehérje forrást kapunk.
Hozzávalók:
2 liter tej
20 db tojás
5 evőkanál Xilit
5 dkg mazsola (elhagyható)
1-2 csomag vaníliás cukor
1/2 citrom reszelt héja
1 csipet só
1 gézdarab vagy konyharuha
Elkészítés
A tejet tedd fel melegedni egy csipet sóval, a xilittel, a mazsolával, a reszelt citromhéjjal és a vaníliás cukorral. A tojásokat egyenként üsd fel egy tálba, és éppen csak annyira keverd össze,
hogy a sárgájuk kifakadjon, majd hozzáöntöm a tejhez, és nagyon lassú tűzön, óvatosan kevergetve, hogy szép mozaikos legyen, addig főzd, amíg a tejsavó kicsapódik a tetején. Ekkor szedd bele egy szűrőbe fektetett gézdarabba, és pár órára, hűvös helyre akasztva csepegtesd ki belőle a tejsavót. Miután lecsepegett, tedd hűtőbe tálalásig.
TEAM BLADE SPORT
